Könyvmoly

Stephanie Perkins - Anna és a francia csók

 Stephanie Perkins: Anna és a francia csók

Kiadó: Könyvmolyképző
ISBN: 9789632457130
Oldalszám: 384 oldal

Fülszöveg:
Anna nagy várakozással tekint végzős évének kezdete elé atlantai középiskolájában, ahol van egy remek munkája, egy hűséges legjobb barátnője, és egy alakulófélben levő, ígéretesnek tűnő kapcsolata. Így aztán eléggé elkeseredik amiatt, hogy Párizsba kell költöznie egy bentlakásos iskolába – egészen addig, amíg ott nem találkozik Étienne St. Clairrel, aki okos, sármos, gyönyörű, szóval tökéletes… lenne, ha nem volna foglalt. De a Fények Városában a vágyak valahogy mindig utat törnek maguknak. Vajon a szerelmes majdnem-ek éve a hőn óhajtott francia csókkal ér véget? Stephanie Perkins a romantikus feszültséget mindvégig sistergőn, a vonzalmat pedig magas hőfokon tartja debütáló regényében, amely garantáltan megbizserget minket a fejünk búbjától a lábujjainkig és megolvasztja a szívünket.

Saját véleményem:

Anna Oliphant

A történet már rögtön Párizsban kezdődik, ahol Anna épp a szüleitől búcsúzkodik. A lány nem akart ide jönni, de az apja, aki nem mellesleg egy közismert író, nem törődött vele, és az utolsó gimis évére Franciaországba küldte őt, úgy, hogy Anna egy szót sem tud franciául.
   Miután a lány egyedül marad a kollégiumi szobájában, egy számára teljesen idegen országban, sőt egy vadidegen kontinensen, magába roskad. Ám nem sok ideje marad a sírásra, mert a szomszédlány, Meredith rögtön megjelenik az ajtajában és átinvitálja magához, egy forró csokira. 

   Pár óra elteltével, mikor Anna pont a saját szobája felé igyekszik, egyenesen Étiennebe botlik, a szó legszorosabb értelmében.

   Anna Meredith által hamar új barátokra lel, Rashmi, Josh és Étienne St. Clair személyében. Az ő segítségükkel könnyebben boldogul a suliban, az étkezőben és Párizsban is. Csakhogy a lány gyengéd érzelmeket kezd táplálni St. Clair iránt, aki a suli egyik legmenőbb végzőse... és barátnője van.

A történet 90 százaléka Párizsban, a latin negyedben játszódik. Itt van a suli és a kollégium is.
   Anna eleinte nehezen mozdul ki, szórakozás helyett inkább a szobájában gubbaszt és leckét ír. De újdonsült barátainak végül sikerül kirángatni onnan. Így mi, Anna szemén keresztül nyerhetünk betekintést a városba, vele együtt fedezzük fel a különböző műemlékeket. És pont ez az, ami egyedivé varázsolja. Olyan, mintha mi magunk is ott lennénk, egyfajta turistaként. Ám ez talán mégsem a legmegfelelőbb szó rá, mert nem olyan száraz az egész. Az, hogy Anna nem egy profi idegenvezető segítségével látja a nevezetességeket, hanem a barátai vezetik körbe, ad az egésznek egy óriási pluszt. Ettől lesz egyedi. Hisz a Notre Dame-ról vagy a hidakról, magas helyekről, nem csak az fog eszünkbe jutni, amit a képeslapokon láttunk, hanem Étienne tériszonya, a piknikezés, a kis papírhajók vagy a lépcsőn ülő Josh, alkotás közben. Mindegyik karakter belecsempész egy darabot önmagából.

Pantheon féle aranygömb

   Ami pedig pluszpontot érdemel, az az, hogy Steph nem az olyan közismert helyekre kalauzol el bennünket, mint az Eiffel-torony. Helyette mesél a Victor Noir féle babonáról, megmutatja a St. Etienne katedrálist, a Point Zerot és a hozzá fűződő legendát, de akár a Pantheont is felhozhatnám a kriptájával és az aranygömbjével. Ezekről mind úgy szerzünk tudomást, hogy közben jól érezzük magunkat.
   Valamint járhatunk a párizsi kávézókban, könyvesboltban és a megannyi kis mozik egyikében. Egyszóval tökéletes az egész. Párizs nem akar sok lenni, nem csap át a dolog egy francia útikalauzba, ám ahhoz bőven elegendő, hogy látni akarjuk, és beleharapni az ott fellelhető legkülönfélébb süteményekbe.



Étienne St. Clair

 És akkor még a cselekményről egy szót sem ejtettem.
Annak, aki valami eget rengető, ármányokkal teletűzdelt sztorira vágyik, nem ajánlom. De annak igen, aki részese szeretne lenni egy könnyed, romantikus, vicces és tanulságos történetnek. Az első oldaltól az utolsóig megragad és érzelmeket vált ki. Észre sem veszed és a szád a füledig ér, vagy éppen lúdbőrözöl és a könnyeiddel küszködsz. Nem egyszer szerettem volna minél gyorsabban és gyorsabban olvasni, annyira izgalmas volt. (Hajrálány módjára drukkoltam a szereplőknek.)


Az is tetszett, hogy egy pár fejezet erejéig kiszakítottak minket Párizsból, és testközelből is megismerhettem Anna otthonát, családját és barátait. Jó volt, hogy a családi életébe nem konkrétan csöppentünk bele, hanem a St. Clairnek írt leveleiből ismertük meg őket.
   Ez így lehet, hogy furán hangzik, de higgyétek el, hogy fantasztikus lett! Szinte látni és hallani lehet a közös étkezéseket, veszekedéseket. És az sem utolsó szempont, hogy így, bár Étienne és Anna távol vannak egymástól, mégis fejlődik és változik a kapcsolatuk.
   Nekem ezek az e-mailezgetések voltak az egyik személyes kedvenceim, a repülőút, és a berúgások, na, meg a Notre Dame mellett.



És, ha már eljutottunk a részegségig, akkor úgy érzem, hogy emellett nem mehetek el szó nélkül.
Stephanie be merte vállalni (amit sokan mások nem), hogy kétszer is berúgassa a szereplőit. Noha tudom, hogy ez nem tartozik az erényeik közé, mégis pont ez a jó benne, mert nem csinált belőlük szenteskedő karaktereket. Hisz melyik az a tini, amelyik még soha, egyetlen egy korty alkoholt sem ivott?
   Többek közt ettől válnak hihetővé (na, nem azért, mert isznak), mert hibáznak és tanulnak belőle. Megismerik a következményeket.
   Annáékat illetően, egyikőjükre sem mondhatjuk, hogy csak fekete vagy fehér, mert mindannyian csinálnak hülyeségeket. Könnyen magunkra ismerhetünk bennük.


Étienne :)

Étienne az a srác, akiért szinte minden lány odáig van/lesz. Sötét, kusza haj, barna szem, angol akcentus, kedvesség és humor - hogy csak pár tulajdonságát említsem.
Ő az egyik legmenőbb srác a végzősök között, de mégsem egy arrogáns tuskó. Ugyanúgy megvannak a hibái, fura szokásai (körömrágás) és gyenge pontjai, mint bárki másnak.
Számtalan hülyeséget tesz, amivel nincs is gond, sőt, utólag azt mondom, hogy ez így volt jó.
Ám ezek mellett udvarias és segítőkész, és az Annával közös jeleneteik fenomenálisak.


Annával kapcsolatban, pedig ki merem jelenteni, hogy ő, minden idők egyik legszerethetőbb női karaktere.
Egy teljesen átlagos, hétköznapi, 18 éves csaj, akit kiszakítottak a megszokott közegéből, és akinek teljesen egyedül kell helytállnia, mind iskola, mind barátság és szerelem terén.
Szerettem a gondolatait, és a cselekedeteit. Szinte minden helyzetben úgy reagált, ahogy én is tettem volna.
Emellett mindig kiáll a barátai mellett, és küzd, na meg hódol a hobbijának. Film fanatikus, imád moziba járni. Sokat viccelődik és rendmániás.
Na ismerős már? Mert, ha magadra ismertél, akkor az nem véletlen. Annában minden lányból van egy kicsi.


Ezeken kívül van még egy dolog, ami külön plusz pontot érdemel, mert mi magunk sokszor nem látjuk át, ha a szituáció főszereplői vagyunk. De itt betekintés nyerünk az érme mindkét oldalába. Azt, hogy milyen is az, ha valaki, aki közel áll hozzánk, megbánt minket, ellenünk cselekszik valamit. Mi olyankor teljesen máshogy látjuk a dolgokat, mint ahogy az valójában van. Ám, ha ugyanazt mi tesszük egy másik barátunkkal, akkor megint egy teljesen új színezetet kap az egész.

"– Biztos vagyok benne, hogy mindegyikünkkel előfordult már, hogy félreértett valamit, amit egy másik ember mondott vagy tett, ugye? Pedig mindannyian ugyanazt a nyelvet beszéljük. Látjátok, milyen bonyolulttá válhat minden abban a pillanatban, amint… olyasvalamik, mint a szavak, belépnek a képbe?"

Olvassátok el, mert megéri. Két történet van egymásba szőve. Egy aranyos, vicces és romantikus, és egy másik, jelentős mondanivalóval rendelkező. És a legfontosabb: ÉTIENNE

Pontszám: 5/5*

Kedvenc szereplő: Étienne

Kedvenc jelenet: Étienne és Anna levelezgetése

Negatívum: Alig találni :)

Borító: 5/5

Saját werkfilm :))

Sajtátkészítősűűűű!!!!!!!!!

A buli" 3.fejezet

A buli

Louis közelebb húzott magához. Szorosan ölelt, én pedig tudtam mit akar. Vagyis reméltem. Közelebb hajoltam és vártam, hogy megtegye.

-  Öö..Mira. Te mit csinálsz? – kérdezte Louis meglepetten, mikor látta, hogy még csücsörítek is.

-  Mi? Semmit! Miért, minek látszik? – kérdeztem fülig elpirulva.

- Hát, nem tudom, azért kérdem.

- Azt mondtad, hogy tudod, mi a bajom.

- Igen, ölelésre vágysz és egy jó barátra, aki figyel rád. – mondta széles mosollyal az arcán. Én csak álltam vele szemben tátott szájjal. Ez tényleg ennyire hülye? Hát nem lát a szemétől? Istenem, most nagyon fáj valami középen, a mellemnél. Igen, azt hiszem az a szívem. Hasogatott, és sírni támadt kedvem. Ilyet nem éreztem sosem, még ha elhagytak is a barátaim, vagy épp összevesztem anyával vagy apával. Soha nem éreztem ekkora fájdalmat. Tényleg beleszerettem a szépfiúba. Nem értem, hogy miért nem látja, hogy mi folyik itt. Fogtam a táskámat, és ledobtam a csapra nagy mérgemben, majd egy nagy fintorral elviharzottam a WC-be. Louis nem értette a célzást, nem vágta, hogy nagyon megbántott. Vagy lehet, hogy leesett neki, csak nem értette, hogy mi rosszat mondott. Több, mint negyed óráig voltam a mosdóban kisírt szemekkel. Louis hangját hallottam a wc előtt.

- Mira, jól vagy? Rég bementél. Mit tettem? – kérdezte aggódva.

- Semmi bajom, csak eszembe jutott valami. Semmi baj, majd kimegyek, ülj vissza az asztalhoz kérlek, nemsokára kijövök innen. – mondtam neki kicsit szipogva.  Hallottam, hogy bezárul az ajtó. Kiment. Legalább is reméltem. Kijöttem a toalettből és a tükör előtt megálltam. Az a kevés smink is, ami volt rajtam végigfolyt az arcomon. csodás voltam, mint egy boszorkány körülbelül. Még jó, hogy sosem hagyom otthon a sminkesem, mindig nálam van. Sehová sem megyek nélküle. Megigazítottam az arcomon a pírt, a szemceruzával pontosítottam a vonalat a szememen és a szempillaspirált ismét felvittem. Nagyjából újra csinos voltam. De látszott a szememen, hogy sírtam. Kimentem és leültem Louis-sal szembe. Láttam, hogy nagyon néz, de nem mertem ránézni. Egyszer csak felállt és beült mellém. Megfogta az állam két ujjával és maga felé fordította fejem.

-  Mirella Swam! Többet ezt ne csináld! Sajnálom, ha rosszat mondtam, én azt hittem, hogy örülsz majd egy baráti ölelésnek. Nem akartalak megbántani. Ígérem, többet nem okozom csalódást. – mondta haláli komolysággal és nyomott egy csókot a homlokomra. Én ezzel kicsit megenyhültem és mosolyogtam egyet. – Nem bántanálak soha, ígérem. Nem leszek olyan tapló, mint a többi fiú.

- Kisujj eskü? – kérdeztem felmutatva kisujjam.

- Hogy mi? – kérdezte meglepetten, majd elröhögtem magam.

- Csak vicc volt, nyugi, nem vagyok 5 éves. Nos, hazakísér az úriember? – kérdeztem tőle vidáman.

- Ez csak természetes kisasszony. – mondta mosolyogva azzal kisétáltunk az étteremből.

- Jajj, fizetni ki fog?

- Már megtettem, mikor bent voltál a WC-ben és nem jöttél ki vagy 20 percig. Gondoltam nem volna kedved tovább enni velem.

- Hát, éhesnek nem vagyok éhes, de veled bármit megennék. – mondtam a s szép csillogó szemébe nézve. Láttam, hogy ennek a mondatnak nagyon örült. Visszasétáltunk a kocsikhoz és beültem az enyémbe. Ő csak nézett rám.

- Ez a tied? – kérdezte.

-  Ebbe raktam bele a csomagokat, te sügér. – mondtam nevetve.

- Bakker tényleg. – mosolygott – akkor nem is vihetlek haza?

-  Hát úgy látszik, hogy csak eddig kísérhetsz el.

-  Akkor adok egy nagy pusszancsot és már is megyek. Gondolom neked is van dolgod.

- Nem is tudom, talán rendet kéne raknom holnapra.

-  Jól van, akkor szia drága Mira. – mondta és homlokon csókolt. Miért mindig a homlokom? Arc? Esetleg. Mindegy, majd lesz ez még így se.

Hazaérve ledőltem az ágyra. Joahin jelent meg az ajtómban.

- Mirella, holnap elmegyünk a nagyival egy 2 napos vakációra. Se holnap, se azután nem leszünk. Tarthatsz bulid, de itthonról ne menj el. Ha elmész, úgyis megtudom, és akkor lesz ne mulass! A barátnőid itt alhatnak esetleg, de fiúkról szó sem lehet. Megértettél?

-  Igen Jo, megértettelek. - úgy leoltottam volna, mi az, hogy nekem parancsolgat? Nekem ő senkim. Na mindegy, az a lényeg, hogy elhúznak itthonról, és azt tehetek amit csak akarok. Holnap van a szülinapom, élvezni szeretném azt. Össze is pakoltam gyorsan, hogy ne legyen kupi, és kikészítettem a holnapi ruhám.

Reggel, vagyis inkább délben, nagy álmosan kimásztam az ágyból és bekúsztam a fürdőszobába. Hogy bírtam délig aludni? Sosem volt még ilyen, de hulla is vagyok. Elvégeztem reggeli teendőmet és visszamentem a szobámba. A mai napot csodásnak képzeltem el, hisz eljön a One Direction és Elena is. Ja és ki ne felejtsem Bridget-et. Ő is eljön gondolom, ha már El megígérte, hogy itt lesz. Csengettek. Pizsiben lekecmeregtem az emeletről és kinyitottam az ajtót. Bridget állt előttem, nagy meglepetésemre.

-  Hát te meg mit keresel itt? ÉS hogy találtál ide? – kérdeztem kicsit szégyellve magam, hisz a pizsamámban látott meg, ami kicsit cikis nekem. Odahaza ezért ki is röhögnek.

-  Hát, nagy bajom van. Segítened kell nekem, kérlek. Elena nincs otthon, nem tudom, hogy hova tűnhetett. Mindegy is, majd előkerül. És megadtad a címet, hogy hova jöjjünk este. Úgy jöttem ide. Én ismerem  a járást, nem úgy mint te, könnyen idetalálok. – mondta büszkén.

-  És mit kéne nekem segítenem?

- Először is, reméltem, hogy beengedsz a házba.

- Jajj persze, gyere csak be. Ülj le. Kérsz valamit? Kávé? Kakaó?

- Nem köszi. Nem tudnál eljönni velem ruhát vásárolni? Nem tudok mit felvenni mára. Egyszerűen nincs rucim. Nem régen selejteztem, és nem találok semmi hozzád illőt. De olyan csinos csinos vagy mindig, és én nem jöhetek ide ratyi ruhában. Gondolj bele, mindenki itt lesz szépen felöltözve, én meg mint egy csöves. – mondta szomorúan. Láttam, hogy tényleg így véli.

- Gyere, választunk neked egy ruhát mára, ne pazarold a pénzed. – mondtam megszánva őt. Elvégre a barátnőm vagy lesz vagy nem is tudom mi ő nekem. – Van fent sok cucc, majd csak akad valami.

-  Jajj azt nagyon megköszönném neked. Segítek kipakolni, készülődni, minden. Nem is tudom, hogy hogy háláljam meg.

- Elég lesz az, amiket az előbb felsoroltál. Úgyis el kell egy kis segítő kéz. – felrohantunk a szobámba és kerestünk neki valami csinos csajos rucit. Nem igazán találtunk rá olyat, ami megfelelt volna az elvárásainak. Ám a kezembe akadt egy ruha, amit még sosem láttam azelőtt. Valószínű, hogy mama és Joahin tette ide nekem, hogy ezt vegyem fel. Egy csodaszép váll nélküli rózsaszín ruha. Odaadtam hát, hogy próbálja fel. Mintha rá öntötték volna. Csodaszép volt benne

-  Liam így ha rád néz, már akkor elolvad. – mondtam nevetve.

- Jah, valóban. – mondta komoran fejét lehajtva.

-  Mi a baj?

-  Hát, nem is tudom. Zayn kedves, de valahogy nem az esetem. Inkább Liam kellene, de ő már Elena szívszerelme, nem vehetem el tőle. Nem tudom, hogy mit tegyek. Harry, ő elég érdekes figura, de ő is aranyos. Talán még jobban kedvelem, mint Liam-t. Niall, ő túl rámenős, kíváncsi leszek, hogy mit alkot ma.
- Figyelj, ha nem kell neked, akkor mondd meg neki, mielőtt beléd szeret, vagy örökre megutál. – mondtam neki a jó tanácsot, és megígérte, hogy megfogadja. Úgy vigyorogtam, mint aki jól végezte dolgát. Nem tudom, hogy mire fel.

Gyorsan megcsináltam Bridget haját, olyan szép kontyosra, ő is hasonlóan az enyémet. 

 

(Bridget haja)

(Mirella)

Sminket is szépen felvittük, csodálatosan néztünk ki. Közben persze adtuk a formánkat, nagyon jól összebarátkoztunk. Egyszer csak megcsörrent a telefonja. El volt az.

- El, hol a búbánatban vagy? – kérdezte aggódva.

- Itthon, és te? Nem talállak sehol. – mondta izgatottan.

- Átjöttem Mirához, mert te sehol sem voltál. Mit csináltál? Szabad tudnom? – kérdezte flegmán.

-  Hát, igazából elmentem Zayn-hoz. Hívott, hogy átugrana hozzám, de mondtam, hogy inkább én mennék, ha nem gond. Azt mondta, hogy teljesen jó neki. Szóval, ott voltam a fiúkkal. Jönnek este. – mondta vigyorogva.

-  Hát, akkor jó, majd itt találkozunk szivem, siess ide 6ra. – mondta, majd letette a telefont. Össze-vissza hadonásztunk, azt sem tudtunk, hogy mit hová tegyünk, nemsokára 5 óra és jönnek a vendégek. Igaz, hogy mindenki hatra hivatalos, de általában a barátok előbb jönnek.

Eltelt fél óra, és máris csöngettek. Vajon kik voltak azok? Hát a skacok. Bejöttek az ajtón és máris leheveredtek a kanapéra.

-  Nektek is sziasztok. – mondta Bridget.

-  Sziasztok. Hoztunk piát, iszunk valamit a buli előtt? – kérdezte Zayn Birdget-re kacsintgatva.

-  Én nem kösz. – mondtam lenézően. Louis felsállt és öntött egy felest.

- Koccintsunk! – mondta szép szemeivel az enyémbe nézve. Nem tudtam ellenállni, így lehúztam. Valami erős vodka lehetett, mert kicsit marta a torkom. – Jó sok italt hoztunk, hogy legyen választék. Gondolom ez lesz életed legjobb party-ja.

-  Hát, volt jobb is. – mondtam gúnyosan.

-  Honnan veszed drága Mira. Itt még nem buliztál. Sőt, az One Directionnel még nem party-ztál. – mondta Niall kacagva. – Fergeteges party-t csapunk, nyugi csajszi.

Lassan mindenki megérkezett. Voltunk vagy negyvenen. Nem is tudom, hogy férünk el ennyien. 

(Egy elkapott pillanat a szülinapi buliról)

De látom megoldották az emberek. A háromnegyedét nem is ismerem, de nem baj, láttam, hogy jól érzik magukat. Az volt a lényeg, nem? Én is jól szórakoztam, kicsit be is csiccsentettem.

-  Cicus, odaadhatom az ajándékod? – kérdezte Louis. Láttam rajta, hogy már ő sem józan, picit sem. Megfogta a karomat és felhúzott az emeletre, bevitt a szobámba és bezárta az ajtót. Odafordult hozzám és közelebb jött. – Boldog születésnapot Mira Swam. – megfogta a derekamat és megcsókolt. Végre megtörtént. Olyan volt, mint egy csodás álom. Karomat a nyaka köré fontam, és egyre hevesebben csókoltam. Nem bírtam magammal. Egyre tüzesebb volt a csók, egyre jobban akartam őt, láttam, hogy ő is így érzi. Felugrottam a derekára, körbefontam a lábammal. Odavitt az ágyhoz és lágyan rátett. Nem igazán tett semmit, nem mert kezdeményezni, nem igazán gondolta, hogy én benne lennék egy alkohol szagú smaci partiban. Éreztetnem kellett vele, hogy de még mennyire hogy benne lennék de valami megzavart. Kopogtak.

- Menny el, nem érünk rád! – mondta Louis.

-  Áh, hát itt vagy. Mira veled van? – kérdezte Liam

-  Menny el. – mondta morcosan.

-  Kérlek, fontos ügy.

- Itt vagyok. Megyek. – mondtam, és felhúztam hátul a rucim cipzárját. Louis még nyomott egy csókot, hogy érezzem, hogy visszavár, és hogy siessek.

-  Mi az a fontos? – kérdeztem Liam-től.

-  El eltűnt.

-  Micsoda? – kérdeztem vissza.

- Jól hallottad, elveszett. Nincs a bulin, mindenhol kerestük már. Zayn teljesen kikészült.

-  Bridget? – kérdeztem nyugtalanul.

-  Nem tudom, Niall-el láttam az előbb.

Cukiság

2. fejezet

Szerelem első látásra

Louis ott állt teljes életnagyságban. A szívem is megállt. Nem tudtam megszólalni, elég ciki volt.

-Hahó, leülhetünk? – kérdezte újra.

-Hagyd! Ők is rajongók, nehogy megtámadjanak, vagy valami. – mondja Zayn. Erre felkaptam a vizet.

- Mi az, hogy letámadunk titeket? Már megbocsáss, de nem minden csak körülöttetek forog. – mondtam morcosan a szépfiúnak. – De leülhettek, van szabad hely.- mondtam Louis-nak csodás mosollyal. Pont mellém ült, éreztem, hogy elvörösödtem. Zayn beült mellé, velem szemben Elena ült, mellette Liam, a srác mellett pedig Niall, utána Harry.

- És mi járatban erre? – kérdeztem Liam-től, ugyanis nem mertem Louis szemébe nézni.

- Minden nap itt eszünk valamit, ha gyorsra várunk, de nem igazán sebes a kiszolgálág. – mondta nevetve a mellettem ülőkaszanova. Elpirultam. Nem mertem ránézni, csak mosolyogtam egyet. – És ilyen szép hölgyek, miért épp ebbe a bárba ültek be?

- Hát én barátnőmet várom. – mondta El. – Ő pedig nem igazán tudom, most költözött ide, vagy mi a fene. – mondta kicsit zavarban.

-Hát, nagymamámhoz költözöm a nyárra. Körbevezethetnétek itt. Nem nagyon ismerem a járást. – mondtam mostmár halál komolyan, Louis szemébe nézve.

- Jól van, - mondta – de cserébe holnap eljöttök velünk vásárolni. Anyukám születésnapja lesz, és nem értek ilyen női dolgokhoz.

- Rendben, megadom a számomat, és majd hívjatok. –leírtam a telefonszámom, mindenkivel megegyeztünk, hogy ha hívnak, akkor a plázában találkozunk. Erre megjelent egy csinos barna hajú lány. El elkezdett integetni neki.

- Bridget, itt vagyok, gyere hozz egy széket, és ülj ide hozzánk. – kiabált oda. Minden fiú rá figyelt, és mintha csorgott volna a nyáluk, megnyalták szájukat.

- Sziasztok, Bridget Holz vagyok. Nagyon örülök.

- Én Mira vagyok. Mirella Swam. Örülünk mi is. –mondtam mosolyogva. Láttam, hogy Louis szeme teljesen kitágult. Kicsit zavart ez a helyzet. Zayn kicsit nyomult a lányra, de a csaj is élvezte láttam. El elvolt foglalva Harry és Liam társaságával, szóval kezdenem kellett valamit Louis-

al, hogy ne Bridget foglalja le, hanem én.

- Nos, három nap múlva lesz a tizenhatodik szülinapom, szeretném, ha eljönnél, illetve eljönnétek. Megtiszteltetés lenne.

-Természetesen elmehetünk, attól függ, hogy van e valami programunk. De ezt majd holnap megbeszéljük részletesebben. De most mesélj magadról, gondolom a mi életünket már ismered. Szóval hallgatlak.

- Hát, a szüleim a Bahamákon vannak, és ide küldtek egész nyárra. – mondtam. Folytattam a szövegelést. Elmeséltem neki az egész életem, hogy 4 barátom volt összesen, de mind csak meg akar fektetni, és hogy nem bízom senkiben. Ezért is vagyok nagyszájú, mert meg kell védenem magam a rohadékok ellen, stb. Leadtam a papám halálát is, mindent

- Hát nekem mindent elmondhatsz, bennem megbízhatsz. És sajnálom a papád. Meglásd, Joahin is kedves ember, összebarátkoztok majd. Nincs kedved holnap vásárlás után beülni valahova és beszélgetni még? Meg szeretnélek ismerni közelebbről is. – mondta, majd el is pirultam.

- Kedves tőled, még meggondolom. – mire kimondtam láttam, hogy El kiszalad a mosdóba. Bridget utána is szaladt.

- Mit tettél Liam? – kérdezte Niall.

- Semmit.

- Ne hazudj!

- Lehet, hogy valami fájó pontot ért el, de nem mondott bántót, csak ismerkedett. – mondta Niall.

- Akkor utána megyek. – mondtam és én is kiszaladtam

- Mi a baj? – kérdeztem Elenát.

- Hát, a szüleimről kérdezősködött, és nem bírtam tovább. Ki kellett jönnöm.

- Miért, mi baj van?

- Meghaltak. Balesetben. Mellettem él egy panelben egyedül. – mondta Bridget. El elkezdett sírni. – Már több, mint 3 éve. Elszomorító, de én itt vagyok neki.

- Mostmár én is. – mondtam és átöleltük a lányt.

Sokáig beszélgettünk bent, a WC-ben, lehetett fél óra is talán. Mire észbe kaptunk, hogy hát a fiúk kint várnak, ki is szaladtunk, de már nem volt ott senki. A pincér egy papírt nyújtott át nekem. Ez állt benne: Holnap látjuk egymást, majd beszélünk. Louis

Jól esett, hogy gondolt rám. Bridget meg is jegyezte magának, hogy randira hívott. Örült a fejem nagyon. El viszont kicsit bánkódott, hogy elszúrta Liammel. Bridget csak vigyorgott. Nem értettem miért. El viszont jól ismerte, rá is kérdezett.

- Nah ismerem ezt a vigyort. Azt hiszed elcsábítottad őket, igaz? – kérdezte.

- Nem tudom, Zayn szeme csillogott. Láttam Louis arckifejezését, szinte már nyáladzott. Liam-en nem láttam semmit. Harry, hát talán ő is sokszor nézett rám. Niall; hát ő közömbös. De nem tudom ez nála mit jelenthet. – mondta magabiztosan. Letöröltem volna a vigyort a képéről, hisz az én szépfiúm engem kért meg, hogy legyek vele délután, nem pedig őt, ne is reménykedjen semmiben,ő az enyém, de inkább nem. Barátkozni akarok, nem ellenséget keresni. Kicsit féltékeny voltam, de nem tehettem róla. Nekem mennem kellett már, elköszöntem tőlük.

- Ez a te autód? – kérdezte El.

- Igen, tetszik? – kérdeztem tőle, és közelebb löktem az autóhoz. – Szállj be, hazaviszlek titeket.

- Jól van. - mondta Bridget és be is vetette magát a kocsimba. El kicsit szégyenlősen, de beült mellém az anyósülésre. Elbeszélgettük és elénekeltük az utat. Jól szórakoztunk. Kitettem őket, majd haza is mentem.

Hazaérve bekacsoltam a gépem, amit újonnan kaptam. Kicsit böngészgettem a netem a fiúk után. Tetszett, amiket olvastam. Aranyosak. Egyszer csak rezegni kezdett a telefonom. Louis küldött egy üzenetet: Holnap 2-re gyertek a Wonn Pláza előterébe, ott leszünk. Pusszantás a pofidra, Lou

Hát én elolvadtam. Annyira édes, hogy meghalok. Ha nem lesz az enyém, én belehalok. El sem tudom hinni, hogy csak így találkoztunk. Ez hihetetlen, ha elmondom barátnőmnek otthon, nem hiszi majd el. De sebaj, én tudom, hogy mi az igazság, az a lényeg.

Később lementem enni, és néztem egy filmet a tévében. Hamar este lett és felmentem aludni. Lefeküdtem az ágyba és Louis-ra gondoltam. Vele aludtam el, képletesen. Reggel mikor felébredtem nagyon izgultam. 11 óra volt, és még el kellett készülnök 2-ig. Szörnyű, kezdenem kell magammal valamit. Leszaladtam gyorsan megreggeliztem majd beviharzottam a fürdőbe. Kicsit kisminkeltem magam, egy natúr sminket készítettem el csak olyan otthonit. Kihúztam a szemem és egy kis szempillaspirállal vadítottam meg szempilláim. A szobámban kicsit kupi volt, hisz tegnap érkeztem, még nem volt időm rendet tartani. Kiválasztottam egy sima szettet, amit egy randira is felvehetek, de nem csicsás kicsit sem. A hajam egyszerűen csak hátrafogtam lófarokba, és egy lógós fülbevalót tettem fülembe. Csinosnak éreztem magam. Elindultam hát.

Elindultam a lányokért oda, ahol kiraktam őket. Kicsit vártam, míg elkészültek, de háromnegyedkor elbírtunk indulni. Kicsit előbb értünk oda, de nem volt baj, mert a fiúk ott voltak már szerencsére. Liam egy szál rózsát adott Elenának, míg a többiek dicsérték Bridget-et. Louis persze ismét nyáladzott. Leültem, kissé duzzogva, majd Zayn odajött hozzám.

- Szia cica, mi bánt? – kérdezte.

- Ez a szöveg. – mondtam mosolyogva.

- Bocsánat – pirult el – csak kiváncsi vagyok, miért ücsörögsz itt.

- Hát, csak leültem. – mondtam neki hihetően.

- Jól van. Csak tudod mivel ajándékot nézünk, fel is kell állni hozzá, és menni kell. Tudod, sétálni. – mondta vicceskedve.

- Hát gondoltam, hogy nem hozzátok elém és viszitek vissza, ha nem tetszik. Tőlem indulhatunk, ne engem várjatok.

- Louis, indulunk, nézz szét, melyik boltba menjünk előbb. – ordított oda Zayn.

- Mira, merre menjünk? – kérdezte tőlem. – Hű, de csinos vagy. Látom nem felejtetted el, hogy ma velem vacsorázol.

- Vacsi? Én azt hittem, hogy csak délutáni kajálás.

- Egész nap együtt leszünk, este szabadulunk csak. Mit gondoltál? Hogy 5 perc alatt végzünk? – kérdezte nevetve. – De attól még áll ugye?

- Persze, nekem megfelel bármikor. – mondtam neki magabiztosan és elsétáltam előtte. Láttam, hogy végigmér. Tetszett ez a szituáció. Bár inkább hozzá mentem volna, nem csak el előtte, de ezt majd este elintézem. Addig sajna várnom kell.

Elhülyültük az időt, nem vettünk, csak egy gyémánt fülbevalót. Még akartak valamit venni, de szerintem ennek nagyon fog örülni, elég ez is. Szép volt nagyon. Leültünk fagyizni, meghívtak a fiúk. Jobban mondva Zayn hívta meg Bridget-et, de ha már ő olyan kedves volt, akkor a többiek is rákényszerültek, hogy engem és El-t is meghívjanak. Louis kicsit félrehívott.

- Mondd Mira, neked van valakid odahaza?

- Nincs. Egyedül vagyok, mint mondtam, nem bízom a fiúkban.

- Bennem sem? – kérdezte boci szemekkel.

- Benned igen. És a többiekben is. Barátokban megbízom. – mondtam mosolyogva. Legszívesebben megcsókoltam volna. Ahogy a szemébe néztem, elvesztem benne.

Derekamra fonta kezét, kicsit közelebb húzott magához. Látta a tüzet a szememben. Akartam, hogy megcsókoljon. Kezeimmel átfogtam nyakát és közelebb hajtottam fejem. Ő is közelebb jött, majd összeért az orrunk. Majd lassan közeledett a szája az enyémhez. Már majdnem összetapadt ajka enyémmel. Ekkor elkezdett előttem hadonászni.

- Hahó! Hallasz? – kérdezte. Elkalandoztam. Ezt mind csak én képzeltem? Nem hiszem el. Nem történt meg, ez szánalmas. Ilyeneket gondolok. Miért is gondolom, hogy van esélyem? Attól, hogy elhív randira, vagy mert a fiúkról kérdez, még nem biztos, hogy kellek is neki. Én pedig már beleestem.

- Itt vagyok, csak elkalandoztam, bocsáss meg. Üljünk vissza a többiekhez, oké? – kérdeztem kicsit csalódottan. Bólintott, és derekamnál fogva visszakísért az asztalhoz. Jól éreztük magunk a csajokkal. Láttam, hogy Zayn nagyon rá kattant Bridget-re. Már majdnem a nyakát csókolgatta. Nem kéne ezt tennie a fiúval. Nem hinném, hogy nagyon tetszene neki. Viszont El és Liam nagyon aranyosak voltak. Beszélgettek, semmi más nem volt. Elena nem hagyná. Viszont ha így folytatják, lehet, hogy Liam megúnja. Túlságosan félénk Elena. De majd beszélek vele a holnapi buli előtt. Tényleg, a buli. Be kell vásárolnom arra is. Nah majd elmegyek Louis-szal előtt. Megette lassan mindenki a fagyiját és elindultunk haza. Jobban mondva a többiek. Én maradtam még a hercegemmel, és bevásároltunk a bulira. Mindenféle üdítőt és édességet vettünk holnapra, közben természetesen beszélgettünk is. Kicsit félreérthető szituk is elhangzottak, de nem hiszem, hogy magára vette volna. Legalábbis remélem. Mikor végeztünk, betettem a csomagom a kocsiba és elkezdtünk sétálni észak-kelet felé. Éreztem, hogy néha összeér a kezünk. Kicsit elpirultam. Élveztem, hogy vele lehetek, annyira megértő srác. Csak félek, hogy bele is szeretek és ő nem viszonozza. Láttunk egy parkot és leültünk az egyik padra. Közel ült hozzám.

- Mondd, szereted a rózsát? – kérdezte, mélyen a szemembe nézve.

- Hát, a vöröset igen, de a többit azt csak színes utánzásnak vélem. – mondtam elpirulva. Végigsimította az arcom. Én pedig közelebb hajoltam. Elég közel ahhoz, hogy megcsókoljon.

- Nézd csak, madárka! – mutatott egy verébre. Elkeseredtem. Nem akar megcsókolni? Akkor mire jó ez az egész? Nem értem őt. Elindultunk egy étterem felé, mely nem messze volt a parktól, ahol most tartózkodtunk. Csak 10 perc gyalog. Addig síri csend volt köztünk. Nem szólaltunk meg. Mintha két idegen ment volna egymás mellett. Megérkeztünk. Udvariasan levette rólam a kabátomat. Vagyis nem nevezhető igazán kabátnak, de mindegy, az a lényeg, hogy udvariasan viselkedett. Édes volt. Kihúzta a széket, hogy üljek le. Díjazom az ilyet.

- Mit szeretnél enni?

- Semmit, nem vagyok éhes. – jelentettem ki kicsit szomorkásan.

- Akkor majd én választok valami finomat. – mondta és kacsintott egyet. A kiszolgálás gyors volt, így hamar meg is ehettük a vacsorát.
- Elnézést. – mondtam, és kimentem a mosdóba. A mosdó közös volt férfiakkal, de két ajtóra ágazott szét. Onnan nyílt a férfi és női mosdó. Érdekes volt, nem láttam még ilyet. Kifújtam magam, megigazítottam a hajam és megmostam az arcom. Egyszer csak kezeket éreztem a derekamon. Felnéztem és Louis állt ott mögöttem. Megfordított. Közelebb jött és ezt mondta: -Tudom mi bánt édes, de ne aggódj, megoldom. – és közelebb lépett hozzám..

♥One Direction szerelem♥

Ez a történet egy lányról szól, aki nem éppen gazdag, de elég pénzes. Papájától örökli családja a sok pénzt. Mirella Swam rajong a srácokért, és nagy szerencséjére nyáron odaköltözik nagymamájához Angliába, és persze, hogy találkozik a fiúkkal, hisz ez a történet erről szól. Olvassátok figyelemmel a történetet és megtudhatjátok, hogy milyen románc alakul ki Mira és a fiúk között.

Mira

 

Bridget

El

Louis



Harry

Zayn

Liam



Niall